A 2021-es évhez képest az állami kórházak energia- és gázszámláinak többletköltsége 120-150 milliárd forint 2023-ban - árulta el a kórházszövetség által, a tagszervezeteik körében végzett felmérés eredményeit Velkey György, a szervezet elnöke, akivel a kórházak jelenlegi gazdálkodási körülményeiről, működésük környezetéről és finanszírozásukról, illetve annak változásáról is beszélgettünk. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója egyúttal értékelte a tavaly év végén végrehajtott adósságrendezést, amely szerinte nem volt szektorsemleges. A szakember abban bízik, hogy a magas energiaszámlák miatt idén év közben lesz állami segítség, az adósság melletti gazdálkodás ugyanis kényszergazdálkodást jelent és a beszállítókra is negatív következményekkel jár. Kitért arra is az MKSZ elnöke, hogy a szakápolók hiánya miatt szinte mindenhol teljesítménykorlát tapasztalható, a speciálisan képzett szakápolók hiánya pedig a műtéti számokat fogja vissza, mert nem mindenhol tudják kiállítani az operáló csapatot, miközben a szépen felújított infrastruktúra ott áll. Közben az ápolók hónapról hónapra élnek, hiszen a béremelésük csúszik, de eközben a magas infláció őket is sújtja. Az interjúban úgy vélekedett, hogy ezek miatt sürgős lépés az ápolói életpálya rendezése.
Az idei év végén betervezett 30 milliárd forintos állami adósságrendezés mérete nem kielégítő, és a konszolidáció megvalósításának módját is lehet kritikával illetni, ugyanis az nem ösztönöz teljesítménynövelésre - fejtette ki a Portfolio-nak nyilatkozva Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatójával beszélgettünk arról, hogy miért garantált, hogy gyorsuló ütemben fog tovább növekedni a kórházak tartozásállománya, de kérdeztük a napokban nagy port kavart friss rendelettervezetről is, amelyet sokan már csak az orvosok kényszermunka-törvényének neveznek.
Miből érzékelhetjük, ha egy területen nagy a baj? Ha már a tűzoltásban résztvevő szakemberek saját maguk is kongatják a vészharangot és arra figyelmeztetnek: itt már olyannyira hatalmas a tűz, hogy minden eszközt be kellene vetni. Lényegében ezt fogalmazták meg az egészségügyben dolgozó szakemberek a Magyar Kórházszövetség héten megrendezett "Ápolás - Társadalmi létkérdés" című konferenciáján, ahol a szakdolgozók munkájának jelentőségére mutattak rá.
Fajsúlyos átalakítási javaslatcsomagnak tartja a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárságának az ágazat átalakítását célzó tervezetét Velkey György. A Magyar Kórházszövetség elnöke a Portfolio-nak adott interjújában úgy vélekedett, hogy számára személy szerint az ápolók ügye a legfontosabb kérdés, amit rendezni kell. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az ápolóknak szóló béremelés jól célzott, előremutató, továbbá kedvező fejleményként értékelte, hogy az orvosi bérekhez viszonyítva rögzítik a béreket. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója arról is beszélt, hogy mi hiányzik számára a javaslatcsomagból, miért nincs az állami egészségügynek akkora produktuma most, mint korábban, hogyan lehetne ezen változtatni és arról is kifejtette álláspontját, hogy miért nem fenntartható, hogy a kisebb ellátóhelyeken legyen mindenhol szülészet. Szerinte vállalhatatlan luxus, hogy olyan szülészetek működjenek, ahol két naponta van egy-egy szülés. Nagyinterjúnk a közfinanszírozott egészségügy jelenlegi helyzetéről, a legfontosabb beavatkozási pontokról, az elfogadás alatt álló minisztériumi javaslatcsomag elemeiről és arról, hogy egy esetleges új helyzetben mi lehet a magánszolgáltatók szerepe.
Interjút adott a Világgazdaságnak Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki a lapnak beszélt az ellátás nehézségeiről, a kórházak leterheltségéről, az intézmények finanszírozási helyzetéről, és arról is, hogy mennyibe kerül egy covidos beteg ellátása.
Mostanra az ellátó személyzet és a lakosság is fellélegezhetett, a járványhullám ugyanis lecsengett - értékelte az aktuális járványügyi folyamatokat a Portfolio-nak Ficzere Andrea. A Magyar Kórházszövetség elnöke az interjúban ugyanakkor rámutatott arra, hogy egyre több olyan beteg jelentkezik az ellátórendszerben, aki az elmúlt időszakban a covid miatt várakozni kényszerült és jellemzően a korábbinál rosszabb az egészségi állapota. Nem lesz tehát könnyű a következő időszak az egészségügyben dolgozóknak, de biztosítani kell számukra a regenerálódást, ugyanis elmondása szerint a dolgozók a járványhullám utolsó heteiben a testi-lelki kimerülés határán mozogtak. A szakemberrel emellett beszéltünk arról, hogy mit éreznek az intézmények a felmondások terén, számít-e felmondási hullámra, hogy miért van emelkedő pályán újra a kórházak adóssága, és hogy a kórházszövetség részt vesz-e az egészségügy átalakításának folyamatában. Ficzere Andrea egyúttal javaslatokat is megfogalmazott a jövőbeni ellátások kapcsán az interjúban, melynek apropóját az adta, hogy idén 90 éves a kórházszövetség és ezekben a napokban zajlik Siófokon a 33. éves kórházi kongresszus.
A Magyar Kórházszövetség szerint a koronavírus járvány őszi hulláma hamarabb gyűrűzött be a kórházakba, mint arra számítani lehetett, és az első hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy jóval nagyobb nyomás nehezedik most a kórházakra, mint tavasszal. A lakosság most sokkal kevésbé türelmes, és jóval kevésbé tartja be a járványügyi szabályokat. Ficzere Andrea, a szövetség elnökének elmondása szerint sok orvos és ápoló betegedett meg, vagy van karanténban, ez pedig jelenleg is nehezíti a betegellátást.
A helyzet példátlan és leginkább háborús időszakokhoz hasonlít - vélekedett az aktuális járványügyi folyamatokról Ficzere Andrea a Portfolio-nak adott interjújában. A Magyar Kórházszövetség elnöke a kilátásokkal kapcsolatban arra mutatott rá, hogy miközben a fő cél a tömeges fertőzés elkerülése - amire az ellátórendszer felkészült a tömeges ágyfelszabadítással -, addig a más okok miatt egyre nagyobb számban ellátásra szoruló betegeket is kezelnie kell a kórházaknak, a május 4-én elindult, egészségügyet is érintő fokozatos enyhítés keretében. Ezért mondja azt, hogy a rendszer pengeélen táncol. Meglátása szerint éppen emiatt nem is lehet a kórházi ágyak csökkentésével számolni. Az intézményvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a most nem fogadott, vagy elküldött betegek előbb vagy utóbb vissza fognak térni az állami egészségügyi ellátórendszerbe, és sokan rosszabb állapotban kerülnek be az intézményekbe, emiatt pedig kisebb eséllyel, esetleg rosszabb kimenetellel tudjuk őket gyógyítani.
Úgy tűnik, nem csillapodik a feszültség az egészségügyi ágazatban Cserháti Péter egy héttel ezelőtti elbocsátása óta sem, sőt. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár gyakorlatilag ellenségnek tekinti azt, aki kiáll a kirúgott kórházigazgató mellett, közben a Magyar Kórházszövetség újabb állásfoglalást adott ki szombaton. Ebben hangsúlyozzák: nem kívánnak a politika történéseiben részt venni.
Néhány nappal Cserháti Péter igazgató eltávolítása után a Magyar Kórházszövetség is kiadta rövid állásfoglalását Kásler Miklós váratlan döntéséről.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Súlyos kijelentések hangzottak el a hétfői bírósági tárgyaláson.
Számos dicsérő kijelentést tett a német kancellár.
Az esetek töredéke jut tényleges elzárásig.
Fokozzák a küzdelmet az EP-választások előtt.
Újabb részlet derült ki.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
